Egyenlő falvastagságú csavarszivattyúk
Cat:Egyetlen csavaros szivattyúk
Az egyenlő falvastaggal felszerelt csavarszivattyúk, ugyanolyan típusú szivattyú -specifikációk, amelyek a szivattyú áramlását és a nyomást növelik...
Lásd a részleteketHa egy folyamatnak 12 000 cSt iszapot kell mozgatnia 8 bar nyomáson a termék nyírása nélkül, akkor a centrifugális szivattyú gyakran elveszíti a feltöltést, nyírja a folyadékot, vagy messze elsodródik a munkaponttól. A térfogat-kiszorításos szivattyú ezt a feladatot másként kezeli: rögzített térfogatot felfog és a nyomóvezetékbe tolja, így az áramlás közel állandó marad még nyomásváltozás esetén is. A kompromisszum az, hogy a térfogat-kiszorításos szivattyúk körültekintő kiválasztása szükséges. A nem megfelelő forgórész-állórész illesztés, nem megfelelő elasztomer, rossz fordulatszám vagy rosszul megválasztott tömítés heteken belül karbantartási problémává tehet egy megbízható adagolószivattyút. Ez az útmutató elmagyarázza, hogyan működnek a térfogat-kiszorításos szivattyúk, hogyan különböznek egymástól a fő forgó- és dugattyús típusok, és hogyan kell kiválasztani, működtetni és karbantartani őket a vízkezelés, a vegyi feldolgozás, a cellulóz és a papír, az élelmiszer-, a gyógyszer-, az olaj- és a gáz-, valamint az energetikai alkalmazásokban. Kitér a pótalkatrész-stratégiára is, mivel a térfogat-kiszorításos szivattyú szervizelése során általában az állórész, a forgórész, a tömítések és a hajtáslánc dönti el a valós birtoklási költséget.
A legpraktikusabb következtetés az első: válasszon térfogat-kiszorításos szivattyút, ha a folyadék viszkózus, nyírásra érzékeny, kényes szilárd anyagokkal van feltöltve, vagy megismételhető pontossággal kell adagolni. Válasszon centrifugálszivattyút, ha a folyadék tiszta, alacsony viszkozitású, és a rendszernek nagy áramlásra van szüksége alacsony nyomáson. A legtöbb ipari szivattyúzási probléma akkor kezdődik, amikor az első döntés csak az árról szól, nem pedig a folyadék viselkedéséről és a folyamat kockázatáról.
Legfontosabb következtetés: a térfogat-kiszorításos szivattyút állandó áramlásra, nagy viszkozitásra, nyírási érzékenységre vagy adagolási pontosságra kell kiválasztani, nem csak azért, mert nyomást generálhat.
A térfogatkiszorításos szivattyú olyan szivattyú, amely egy folyadékot mozgat úgy, hogy ismételten bezár egy rögzített térfogatot, majd mechanikusan kiszorítja azt a nyomórendszerbe. A „pozitív elmozdulás” kifejezés azt jelenti, hogy a szivattyú nem támaszkodik sebességre vagy centrifugális erőre az áramlás létrehozásához. Ehelyett egy kamra térfogatának változtatásával áramlást hoz létre. Ez a kamra kitágul a szívó oldalon, megtelik folyadékkal, lezárja a visszaáramlást, majd csökkenti a térfogatát, vagy a csapdába esett folyadékot a nyomóoldalra mozgatja. Az eredmény egy olyan szivattyú, amelynek fordulatonként vagy löketenkénti áramlási sebessége kiszámítható.
Ez a viselkedés hozza létre a térfogat-kiszorításos szivattyú leghasznosabb jellemzőjét: az áramlás nagymértékben független a nyomónyomástól. Ha a szivattyú rögzített fordulatszámon működik, és a belső hézagok stabilak, az áramlás közel állandó marad a rendszernyomás emelkedésével. A centrifugálszivattyúban az áramlás jelentősen megváltozik a nyomás változásával, mivel a szivattyú teljesítménygörbén működik. A térfogat-kiszorításos szivattyúban a nyomás a rendszer ellenállásának eredménye, nem pedig az áramlást létrehozó elsődleges mechanizmus. Ez az oka annak, hogy a térfogatkiszorításos szivattyúkat széles körben használják viszkózus folyadékok adagolására, adagolására, továbbítására és olyan eljárásokra, ahol a receptúra az ismételhető térfogattól függ.
Az elméleti áramlási sebesség egy egyszerű összefüggéssel becsülhető meg:
Q = V d × n × η v
Ahol Q az áramlás, V d az elmozdulás térfogata fordulatonként vagy löketenként, n a sebesség és η v a térfogati hatékonyság. A térfogati hatékonyság a belső csúszást magyarázza, ami az a kis mennyiségű folyadék, amely a hézagokon, szelepeken vagy tömítéseken keresztül visszaszivárog. A csúszás a nyomás, a kopás, az alacsony viszkozitás és a rossz illeszkedés következtében nő. Előfordulhat, hogy egy új szivattyúnak kiváló a térfogati hatásfoka, de több ezer óra csiszoló üzem után ugyanaz a szivattyú elveszítheti az áramlási kapacitást, mert megnyíltak a belső hézagok. Ez az oka annak, hogy a pótalkatrészek és a kopásvizsgálat nem választható téma a térfogat-kiszorításos szivattyú működésében.
A pozitív lökettérfogatú szivattyú görbéje nagyon különbözik a centrifugális görbétől. Az emelkedő és csökkenő emelőmagasság-görbe helyett a PD szivattyú jellemzően közel függőleges vonalat mutat: az áramlás szinte állandó marad, miközben a nyomás nő. A görbe enyhén balra dőlhet nagyobb nyomáson, mert nő a csúszás, de az általános forma stabil marad. Ez megkönnyíti a szivattyú működtetését, ha a rendszer nyomása változó, de azt is jelenti, hogy a szivattyút védeni kell a túlnyomás ellen. Ha egy térfogat-kiszorításos szivattyút egy zárt szeleppel szemben indítanak, a nyomás addig emelkedhet, amíg a tömítés meghibásodik, egy cső szét nem szakad vagy a hajtáslánc megsérül. Ezért elengedhetetlen a nyomáscsökkentő szelep, a nyomáskapcsoló vagy a nyomatékkorlátozó csatlakozó.
Egy másik gyakorlati szempont, hogy a térfogat-kiszorításos szivattyúhoz nincs szükség részlegesen zárt nyomószelepre az áramlás szabályozásához. Az áramlást sebesség, lökethossz vagy bypass szabályozza. A térfogat-kiszorításos szivattyú nyomóoldali fojtása általában rossz szabályozási módszer, és energiát pazarolhat, vagy veszélyes nyomást hozhat létre. A változtatható sebességű hajtások, a mechanikus löketállítók és a vezérelt bypass rendszerek megfelelőbbek.
Legfontosabb következtetés: a térfogat-kiszorításos szivattyú az áramlást befogott térfogattal szállítja, ezért a túlnyomás elleni védelem és a fordulatszám alapú áramlásszabályozás kötelező tervezési elemek.
Minden térfogat-kiszorításos szivattyú hasonló sorrendet követ, de a mechanikai részletek nagyon eltérőek. Először egy kamra nyílik ki, és folyadékot szív ki a szívóvezetékből. Másodszor, a kamra bezárul vagy lezár, így a folyadék beszorul. Harmadszor, a kamra térfogata csökken, vagy a befogott térfogat a kiömlőnyílásba kerül. Negyedszer, a folyadékot a nyomóvezetékbe nyomják. A ciklus minden fordulattal, ütéssel vagy impulzussal megismétlődik. A szivattyú tömítésének és mozgatásának módja meghatározza a szivattyú típusát, szilárdanyagokkal szembeni tűrését, nyírási viselkedését és karbantartási profilját.
A forgó térfogat-kiszorításos szivattyúk forgó alkatrészeket használnak a beszorult térfogat mozgatására. Példák a fogaskerekes szivattyúk, a lapátos szivattyúk, a progresszív üreges szivattyúk, a perisztaltikus szivattyúk és a csavaros szivattyúk. A dugattyús térfogatkiszorításos szivattyúk oda-vissza mozgást végeznek. Ilyenek például a dugattyús szivattyúk, a dugattyús szivattyúk és a membránszivattyúk. Mindkét család képes kezelni a nagy nyomást, de áramlási jellemzőik eltérőek. A forgó szivattyúk általában egyenletesebb áramlást produkálnak, míg a dugattyús szivattyúk gyakran pulzálnak, amelyet csillapítókkal, rugalmas csövekkel vagy megfelelő csőtámaszokkal kell kezelni.
A forgó térfogat-kiszorításos szivattyúban a folyadék a forgó elemek és a szivattyúház közé esik. A fogaskerék-szivattyú megfogja a folyadékot a fogaskerék fogai és a ház fala között. Egy lebenyes szivattyú felfogja a folyadékot két forgó lebeny és a ház közé. Egy progresszív üreges szivattyú felfogja a folyadékot a spirális forgórész és a spirális elasztomer állórész között kialakított üregekben. A perisztaltikus szivattyú egy rugalmas csőben tartja a folyadékot, amelyet görgők összenyomnak. Mindegyik kialakításnak más a hézaga, így minden kialakításnak más a szilárdanyag-tűrése, más-más nyírási szintje és különböző viszkozitási határértékei vannak.
A rotációs szivattyúkat gyakran választják folyamatos átvitelhez, nagy viszkozitáshoz és kíméletes kezeléshez. Viszonylag nagy sebességgel futhatnak, de a sebességet a folyadék viszkozitásához kell igazítani. Ha egy forgószivattyú túl gyorsan fut egy viszkózus terméken, előfordulhat, hogy a szívókamra nem töltődik meg teljesen, ami kavitációt, vibrációt és áramlási veszteséget okoz. Ha túl lassan fut, előfordulhat, hogy a folyamat nem éri el a kívánt áramlási sebességet. A helyes fordulatszám-ablakot általában a viszkozitás, a hőmérséklet, a szívási feltételek és a szivattyú belső hézagai határozzák meg.
A dugattyús szivattyúk dugattyúval, dugattyúval vagy membránnal változtatják a kamra térfogatát. A henger belsejében egy dugattyú vagy dugattyú mozog, míg a szelepek szabályozzák a szívó- és nyomóirányt. A membránszivattyú rugalmas membránt használ a folyadék mozgatására, amely távol tartja a folyamatfolyadékot a meghajtó mechanizmustól. A membránszivattyúk elterjedtek a vegyszeradagolásban, mivel szivárgás ellen tömítettek, és képesek kezelni az agresszív folyadékokat. A dugattyús és dugattyús szivattyúk gyakoriak a nagynyomású alkalmazásokban, mint például a fordított ozmózis, a tisztítórendszerek, valamint az olaj- és gázbefecskendezés.
A dugattyús szivattyúk fő kihívása a pulzálás. Minden löket nyomásimpulzust hoz létre, és ezek az impulzusok áthaladhatnak a csőrendszeren, vibrációt, zajt és fáradtságot okozva. A pulzációcsillapítók, az akkumulátorok, a rugalmas csatlakozók és a megfelelő csőbilincsek gyakori megoldások. Egy másik kihívás a szelepkopás. A szívó- és nyomószelepek minden löketnél nyitnak és zárnak, így a koptató vagy agresszív folyadékok gyorsan koptathatják az üléseket és a tárcsákat. A szelepek, ülékek és membránok rendszeres ellenőrzése elengedhetetlen a megbízható működéshez.
Legfontosabb következtetés: a forgó térfogat-kiszorításos szivattyúk a sima, gyengéd átvitelt részesítik előnyben, míg a dugattyús szivattyúk a nagy nyomást és a precíz adagolást részesítik előnyben, de pulzálást és szelep karbantartási tervezést igényelnek.
A térfogat-kiszorításos szivattyúcsalád számos konstrukciót tartalmaz, és mindegyik kialakítás különböző folyamatproblémákat old meg. Az alábbi táblázat összehasonlítja a leggyakoribb típusokat mozgás, tipikus használat, nyírási viselkedés, szilárdanyag-tűrés és karbantartási fókusz szerint. Nem az a cél, hogy minden tervezést megjegyezzünk, hanem annak megértése, hogy melyik mechanikai elv illik a folyadékhoz és a feladathoz.
| Szivattyú típusa | Mozgás | Tipikus erősség | Nyírási szint | Szilárdanyag-tolerancia | Karbantartási fókusz |
|---|---|---|---|---|---|
| Progresszív üreg / egyetlen csavar | Rotary | Viszkózus, koptató, nyírásra érzékeny iszap és iszap | Alacsony vagy közepes | Közepestől magasig | Állórész, forgórész, csukló, tengelytömítés |
| Perisztaltikus | Rotary | Gyengéd átvitel, csiszoló iszap, adagolás | Nagyon alacsony | Magas | Tömlő vagy csőcsere |
| Membrán | Viszonzó | Vegyszeradagolás, agresszív folyadékok, szivárgásmentes működés | Alacsony vagy közepes | Alacsony vagy közepes | Membrán, valves, seals |
| Gear | Rotary | Tiszta kenőfolyadékok, hidraulikus átvitel | Mérsékelt | Alacsony | Fogaskerekek kopása, csapágyak, tömítések |
| Lebeny | Rotary | Élelmiszer, gyógyszer, nyírásra érzékeny átvitel | Alacsony | Mérsékelt | Lebeny clearance, timing gears, seals |
| Dugattyú/dugattyú | Viszonzó | Magas pressure, metering, injection | Közepestől magasig | Alacsony | Szelepek, tömítések, dugattyúk, csapágyak |
| Lapát | Rotary | Tisztítsa meg az alacsony viszkozitású folyadékokat, hidraulikus rendszereket | Mérsékelt | Alacsony | Lapáts, rotor slots, seals |
A progresszív üreges szivattyúk, más néven egycsigás szivattyúk, gyakran a legjobb kompromisszumot jelentik, ha a folyadék egyszerre viszkózus, koptató és nyírásra érzékeny. Iszaphoz, papírpéphez, vegyi iszapokhoz, élelmiszer-hulladékhoz és olajmező-folyadékokhoz használják. A perisztaltikus szivattyúk kiválóan alkalmasak koptató iszapokhoz, mivel a folyadék csak egy hajlékony tömlő belsejét érinti, de a tömlő kopóalkatrész, ezért rendszeresen cserélni kell. A membránszivattyúk elterjedtek az adagolásban, mert tömítettek, és az agresszív vegyszereket is képesek kezelni, de kevésbé tolerálják a nagy szilárd anyagokat. A fogaskerekes és lapátos szivattyúk kiválóak tiszta kenőfolyadékokhoz, de nem alkalmasak koptató iszapokhoz. A dugattyús és dugattyús szivattyúkat nagy nyomásra és pontos befecskendezésre választják, de tiszta folyadékot és rendszeres szelep karbantartást igényelnek.
Az egyik fontos kiválasztási hiba, hogy a szivattyúkat csak a vételár alapján hasonlítjuk össze. Egy alacsonyabb költségű, nem megfelelő elasztomerrel rendelkező szivattyú három hónapon belül meghibásodhat, míg a magasabb költségű szivattyú megfelelő állórész-keverékkel és fordulatszámmal több évig is üzemelhet. A térfogat-kiszorításos szivattyú kiválasztásakor az állásidő, a termékveszteség és a karbantartási munka költsége általában meghaladja a kezdeti árkülönbséget. Éppen ezért az ipari vásárlóknak értékelniük kell a teljes birtoklási költséget, beleértve a pótalkatrészek elérhetőségét, a szervizre adott válaszokat és a beszállító azon képességét, hogy megfelelő kopóalkatrészeket biztosítsanak.
Legfontosabb következtetés: az ár összehasonlítása előtt párosítsa a térfogat-kiszorításos szivattyú típusát a folyadék viszkozitásával, nyírási érzékenységével, szilárdanyag-tartalmával, nyomásával és karbantartási képességével.
Egyenlő falvastagságú csavaros szivattyúk Ez a csavaros szivattyú jó önfelszívó képességgel rendelkezik, víz mint közeg, szívás akár 3-5 méterig; Szilárd részecskék folyadék szállítása: olyan folyadékot szállíthat, amely olyan... Termék megtekintése → A progresszív üreges szivattyúk, amelyeket gyakran egycsigás szivattyúknak neveznek, az egyik legsokoldalúbb térfogat-kiszorításos szivattyú kialakítás. Egyetlen spirális fém rotort használnak, amely egy spirális elasztomer állórész belsejében forog. Ahogy a rotor forog, a lezárt üregek a szívó végtől a nyomóvégig haladnak, és a folyadékot alacsony pulzációval és csekély nyírással mozgatják. A geometria lehetővé teszi, hogy a szivattyú kezelni tudja a viszkózus folyadékokat, a szilárd anyagokkal terhelt iszapokat és a koptató anyagokat, amelyek gyorsan károsítanák a fogaskerekes vagy lapátos szivattyút. A kompromisszum az, hogy az állórész és a forgórész kopóalkatrészek, és illeszkedésüket a folyadékhoz, a hőmérséklethez és a nyomáshoz kell igazítani.
Az egyik kiviteli változat az egyenlő falvastagságú állórész, amely egyenletesebben osztja el a gumivastagságot az üreg körül. Ez a konstrukció javítja a hőelvezetést, csökkenti a helyi feszültséget, és stabilabb teljesítményt biztosít az igényes feladatok során. A gyakorlati előny a nagyobb nyomású működésben, a hosszabb állórész élettartamban és az egyenletesebb térfogati hatékonyságban jelentkezik. A progresszív üreges szivattyúkat összehasonlító vásárlók számára a állandó falvastagság tervezési előnyei érdemes felülvizsgálni, különösen a folyamatos iszap-, cellulóz- vagy vegyipari szolgálatnál.
Az egycsigás szivattyúkat széles körben használják a környezeti vízkezelésben, ahol elsődleges és másodlagos iszapot, sűrített iszapot és víztelenítő takarmányt szállítanak. Vegyi üzemekben viszkózus köztitermékek előállítására, cellulóz- és papírgyárakban bevonó- és keményítőiszapok előállításához, élelmiszer-feldolgozásban szószok és gyümölcskészítmények előállításához, gyógyszergyártásban nyírásra érzékeny folyadékok előállításához, valamint olajban és gázban nehéz nyersanyag, fúróiszap és előállított víz előállításához. A szivattyú nagy viszkozitású és mérsékelt szilárdanyag-kezelési képessége erős jelöltté teszi, ha a centrifugálszivattyú eltömődik, vagy elveszíti hatékonyságát.
A progresszív üreges szivattyú kiválasztásakor a legfontosabb változók az áramlási sebesség, a nyomás, a viszkozitás, a hőmérséklet, a szilárdanyag-méret és -koncentráció, a koptatóanyag-tartalom, a pH és a tisztítási követelmények. Az állórész elasztomerének kémiailag kompatibilisnek kell lennie a folyadékkal, és el kell viselnie az üzemi hőmérsékletet. Lehet, hogy a rotor keménységét és bevonatát javítani kell a koptató iszapok esetében. A hajtási sebességnek elég alacsonynak kell lennie ahhoz, hogy a szívóüreg megteljen, különösen nagy viszkozitású folyadékok esetén. A tengelytömítést a folyadékhoz és a tisztítási módhoz kell kiválasztani. Ha a szivattyú egy adagolórendszer része, a hajtás pontossága és az állórész illeszkedésének stabilitása még fontosabbá válik.
Egy lökettérfogatú szivattyúgyártó, aki tapasztalattal rendelkezik az egycsavaros szivattyú tervezésében, segíthet a forgórész, az állórész és a hajtáscsomag megfelelő működésében. A gyakorlatban az évek óta működő szivattyú és a korán meghibásodott szivattyú között gyakran nem a szivattyú márkája a különbség, hanem a kiválasztás pontossága és a kopóalkatrészek minősége. A vevőknek érdeklődniük kell a gumi összetételéről, az állórész tűréséről, a forgórész felületkezeléséről, a tengelybeállításról és a pótalkatrészek elérhetőségéről. Azt is meg kell erősíteniük, hogy a szállító tud-e csere állórészeket, forgórészeket és hosszabbító tengelyeket biztosítani az adott szivattyúmodellhez, mivel ezek az alkatrészek meghatározzák a hosszú távú működési költségeket.
Legfontosabb következtetés: a progresszív üreges szivattyúk kiválóak a viszkózus, koptató és nyírásra érzékeny feladatokban, de az állórész illeszkedése, az elasztomer választék, a sebesség és a pótalkatrészek minősége meghatározza valós élettartamukat.
A térfogat-kiszorításos szivattyú kiválasztása során ki kell küszöbölni azokat a konstrukciókat, amelyek nem képesek megfelelni a feladatnak, majd optimalizálják a fennmaradó lehetőségeket a hatékonyság, a karbantartás és a költségek szempontjából. Az első lépés a folyadék meghatározása. A viszkozitás üzemi hőmérsékleten fontosabb, mint a szobahőmérsékleten, mert sok folyadék sokkal vékonyabbá vagy vastagabbá válik, ahogy melegszik vagy lehűl. A szilárdanyag-tartalom, a részecskeméret, a koptatóképesség és az alak is számít. A finom szilárd anyagokat kezelő szivattyú rostos szilárd anyagok esetén meghibásodhat, a lágy szilárd anyagokat kezelő szivattyú pedig gyorsan elhasználódhat homokkal vagy vízkővel.
A második lépés a hidraulikus terhelés meghatározása. Ismerni kell a szükséges áramlási sebességet, szívónyomást, nyomónyomást, hőmérsékletet és munkaciklust. A térfogat-kiszorításos szivattyút úgy kell méretezni, hogy ésszerű sebességgel és löketszámmal működjön, nem pedig a maximális határértéken. Ha a szivattyú túlméretezett és lassan működik, a kezdeti költség magasabb lehet, de a kopás mértéke alacsonyabb lehet. Ha a szivattyú alulméretezett és nagy sebességgel működik, kavitáció, vibráció és idő előtti kopás valószínű. A legjobb választás általában egy kis ráhagyást biztosít a szükséges áramlás és nyomás felett, nem pedig nagy.
A harmadik lépés a nyírási érzékenység értékelése. Egyes folyadékok, például emulziók, polimerek, élelmiszer-szószok és biológiai iszapok, károsodhatnak a nagy nyíróerő hatására. Ilyen esetekben általában előnyben részesítik a progresszív üreges, perisztaltikus, karéjos és membrános szivattyúkat a fogaskerekes, lapátos vagy nagy sebességű dugattyús szivattyúkkal szemben. A szivattyú belső sebessége, hézaga és keverési szintje határozza meg, hogy mekkora nyírást ér el a folyadék. Ha a termék viszkozitása, állaga vagy stabilitása a szivattyúzás után megváltozik, a szivattyú túl agresszív lehet.
A negyedik lépés a szívási feltételek felülvizsgálata. A nyomáskiszorításos szivattyúknak teljesen meg kell tölteniük a kamrákat. Ha a szívóvezeték túl hosszú, túl keskeny vagy túl sok szerelvény van benne, a szivattyú kavitálhat. A rendelkezésre álló nettó pozitív szívómagasságnak meg kell haladnia a szükséges nettó pozitív szívómagasságot, a viszkozitás és a hőmérséklet különbségével. Nagy viszkozitású folyadékok esetén elárasztott szívásra vagy lassú fordulatszámú szivattyúra lehet szükség. Illékony folyadékok esetén a szívónyomásnak elég magasnak kell lennie ahhoz, hogy megakadályozza a párolgást. Csiszoló iszap esetén a szívási sebességnek elég alacsonynak kell lennie ahhoz, hogy elkerülje az ülepedést, de elég nagynak az eltömődés elkerüléséhez.
Az ötödik lépés az anyagok és tömítések kiválasztása. A nedvesített anyagoknak ellenállniuk kell a korróziónak, az eróziónak és a hőmérsékletnek. Az elasztomereknek ellenállniuk kell a duzzadásnak, a keményedésnek és a vegyi hatásnak. A tömítéseknek meg kell akadályozniuk a szivárgást anélkül, hogy túlzott súrlódást vagy hőt hoznának létre. Élelmiszeripari és gyógyszerészeti alkalmazásokban a szivattyúnak tisztíthatónak kell lennie, és szükség lehet egészségügyi csatlakozásokra, polírozott felületekre és FDA-kompatibilis elasztomerekre. A vegyi alkalmazásokban az elszigetelés és a szivárgás ellenőrzése fontosabb lehet, mint a hatékonyság. Koptató alkalmazásoknál az edzett rotorok, bevonatos alkatrészek és cserélhető kopólemezek meghosszabbíthatják az élettartamot.
A hatodik lépés az ellenőrzés és a védelem megtervezése. A térfogat-kiszorításos szivattyút soha nem szabad védelem nélkül lefejteni. A nyomáscsökkentő szelepek, a nyomáskapcsolók, a robbanótárcsák, a nyomatékhatárolók és az áramlásmérők általános biztosítékok. A változtatható frekvenciájú hajtások a sebesség változtatásával szabályozhatják az áramlást, ami gyakran hatékonyabb, mint a bypass vezérlés. A fordulatszám-csökkentés azonban nem éhezteheti el a szívókamrát, és nem csökkentheti a szükséges keveredést a nyomóvezetékben. A szabályozási stratégiát a szivattyúval együtt kell megtervezni, nem a telepítés után kell hozzáadni.
Legfontosabb következtetés: a térfogat-kiszorításos szivattyút a folyadék viselkedése, a szívókörülmények, a nyírási határértékek és a védelmi követelmények köré kell méretezni, nem pedig egyetlen áramlási szám köré.
T-típusú csavarszivattyúk T-típusú csavarszivattyúk can quickly establish a stable fluid transfer system, reduce start-up time and increase working efficiency. Whether it is liquid containing fine sol... Termék megtekintése → A környezeti vízkezelésben a térfogatkiszorításos szivattyúk iszapot, mészzagyot, polimert és kémiai adalékanyagokat szállítanak. A progresszív üreges szivattyúk gyakoriak a sűrített iszap esetében, mivel eltömődés nélkül kezelik a magas szilárdanyag-tartalmú és viszkózus anyagokat. A membránszivattyúk elterjedtek a polimer adagolására, mivel pontos, ismételhető térfogatot biztosítanak. A perisztaltikus szivattyúk gyakoriak a mésziszap esetében, mivel a folyadék csak a tömlőt érinti. A vízkezelés során a legfontosabb kiválasztási probléma gyakran a kopás, mivel az iszap és a mész homokot, szemcsét és rostos anyagot tartalmazhat.
A vegyi feldolgozás során a kiszorításos szivattyúk savakat, bázisokat, oldószereket, gyantákat és viszkózus köztitermékeket kezelnek. A membránszivattyúkat széles körben használják adagolásra, mivel tömítettek és agresszív folyadékokat is képesek kezelni. A progresszív üreges szivattyúkat viszkózus gyantákhoz és iszapokhoz használják. A fogaskerekes szivattyúkat tiszta, kenő vegyszerekhez használják. A legfontosabb kiválasztási probléma a kémiai kompatibilitás, mivel a nem megfelelő elasztomer vagy tömítés gyorsan meghibásodhat. A szélsőséges hőmérséklet, a kristályosodás és a szilárd anyagok is befolyásolják a választást.
A cellulóz és a papír esetében a térfogatkiszorításos szivattyúk mozgatják a pépanyagot, a bevonat színét, a keményítőt és a szennyvíziszapot. A progresszív üreges szivattyúkat gyakran választják, mert nagy konzisztenciájú alapanyagokat és nyírásra érzékeny szálakat kezelnek. A legfontosabb kiválasztási kérdés a szálak integritása és a csiszolóanyag-tartalom. Az élelmiszer- és gyógyszergyártásban a pozitív kiszorításos szivattyúk mártásokat, szörpöket, krémeket, gyümölcskészítményeket és biológiai oldatokat mozgatnak. A lebenyes, progresszív üreges és perisztaltikus szivattyúk gyakoriak, mert kíméletes kezelést és tisztíthatóságot biztosítanak. A legfontosabb kiválasztási kérdés a higiénia, beleértve a felületkezelést, a vízelvezetést és a helyben tisztítható vegyszerekkel való kompatibilitást.
Az olajban és a gázban a térfogatkiszorítású szivattyúk nehéz nyersolajat, fúrási iszapot, termelt vizet és vegyi befecskendezést kezelnek. A progresszív üreges szivattyúkat nehézolajhoz és fúrási hulladékhoz használják. A dugattyús és dugattyús szivattyúkat nagynyomású befecskendezéshez használják. A membránszivattyúkat vegyszerek adagolására használják. A legfontosabb kiválasztási kérdések a nyomás, a kopás, a hőmérséklet és a távoli megbízhatóság. Az energia- és energiatermelésben a térfogat-kiszorításos szivattyúk fűtőolajat, hamuzagyot és vegyszeres kezelést kezelnek. A kulcsfontosságú kiválasztási probléma gyakran a folyamatos működés minimális karbantartás mellett.
A térfogat-kiszorításos szivattyú beszállítójával dolgozó vásárlók számára a leghasznosabb megközelítés a teljes feladatleírás megadása: folyadék neve, viszkozitási tartomány, hőmérséklet-tartomány, szilárdanyag-tartalom, pH, szükséges áramlás, szükséges nyomás, szívási állapot, munkaciklus és tisztítási módszer. Az a szállító, aki felteszi ezeket a kérdéseket, nagyobb valószínűséggel ajánlja a megfelelő szivattyút. Az a szállító, aki csak az áramlás és a nyomás alapján kínál árajánlatot, a kiválasztás nehéz részeit a vevőre bízhatja. A Jingjiang Meijia Pump Industry szivattyúgyártóként és -szállítóként egycsavaros szivattyúkra és cserealkatrészekre összpontosít ipari feladatokhoz, ahol gyakoriak a viszkózus, koptató és nyírásra érzékeny folyadékok.
Legfontosabb következtetés: az adott alkalmazáshoz a legjobb térfogat-kiszorításos szivattyú az, amelyik illeszkedik a folyadékhoz, a folyamat kockázatához és az üzemben rendelkezésre álló karbantartási erőforrásokhoz.
Állórész progresszív üreges szivattyúkhoz Korszerű külföldről származó berendezéseket és gyártási folyamatokat vezetünk be, szigorúan követjük az ISO minőségbiztosítási rendszert a gyártáshoz, biztosítjuk a stabil minőséget, és saját... Termék megtekintése → A térfogat-kiszorításos szivattyú tervezésénél fogva kopógép. Csiszoló, viszkózus vagy kémiailag aktív folyadékokat mozgat, és ezt szoros belső hézagokkal teszi. Ezért a karbantartás tervezését a szivattyú beszerelése előtt el kell kezdeni. A legfontosabb kopóalkatrészek a szivattyú típusától függenek, de a progresszív üreges szivattyúknál az állórész, a forgórész, a tengelytömítés, a kardáncsukló és a hosszabbító tengely a szokásos fókusz. A megelőző karbantartási ütemtervnek tartalmaznia kell az áramlás ellenőrzését, a nyomásellenőrzést, a rezgésellenőrzést, a hőmérséklet-ellenőrzést, a tömítések ellenőrzését és a kenőanyag állapotát.
Az állórész gyakran az első kopóalkatrész, amely meghibásodik egy progresszív üreges szivattyúban. A gumi megduzzad, megkeményedik vagy kopik, amikor a folyadéknak, a hőmérsékletnek és a kopásnak van kitéve. A kopott állórész csökkenti a térfogati hatékonyságot, így a szivattyú kevesebb áramlást ad le azonos fordulatszámon. Ez növelheti a csúszást is, ami növeli a belső recirkulációt és a hőt. Ha az állórész túl szárazon működik, a gumi túlmelegedhet és gyorsan meghibásodhat. Ha az állórész túl szoros, az indítónyomaték nagy lehet, és a motor túlterhelhet. A helyes illeszkedés a folyadéktól, a hőmérséklettől, a nyomástól és a szivattyú fordulatszámától függ.
A forgórész lassabban kopik, mint az állórész számos alkalmazásban, de a kopás, a korrózió vagy az állórésszel való érintkezés továbbra is károsíthatja. A koptató iszapokhoz krómozott vagy edzett rotorra lehet szükség. A hosszabbító tengely és a kardáncsuklók a nyomatékot a hajtásról a forgórészre továbbítják. Ezeket meg kell kenni és ellenőrizni kell a kopást, mert a meghibásodott kötés károsíthatja az állórészt, a forgórészt és a hajtásláncot. A tengelytömítést a folyadéknak és a tisztítási módnak megfelelően kell kiválasztani. Agresszív vagy illékony folyadékok esetén mechanikus tömítésre lehet szükség, míg egyes iszapok esetén a tömítő tömítés is elfogadható.
A pótalkatrészek stratégiájának a kritikusságon és az átfutási időn kell alapulnia. Az állásidőt nem tűrő üzemnek tartalék állórészt, forgórészt, tömítőkészletet és csatlakozási készletet kell tartania a helyszínen. A redundáns szivattyúkkal rendelkező üzemben kevesebb alkatrész tárolható, de továbbra is hozzá kell férnie egy megbízható szállítóhoz. Az alkatrészeknek meg kell felelniük a szivattyú típusának és a feladatnak. Az általános állórész rossz gumikeverékkel történő használata kezdetben pénzt takaríthat meg, de gyorsan meghibásodhat, és több állásidőt okozhat, mint az eredeti alkatrész. Nem megfelelő keménységű vagy nem megfelelő felületkezelésű rotor használata felgyorsíthatja az állórész kopását.
A több márka szivattyúit üzemeltető üzemek esetében a kompatibilis cserealkatrészeket szállító szállító leegyszerűsítheti a készletezést. Az alkatrészeknek méretre kell lenniük, és megfelelő anyagokból kell készülniük. Egy térfogat-kiszorításos szivattyú nagykereskedő vagy forgalmazó segíthet az alkatrészek összevonásában, de a műszaki egyezést továbbra is ellenőrizni kell. A legjobb karbantartási program rögzíti az üzemórákat, az áramlási sebességet, a nyomást, a hőmérsékletet és a kicserélt alkatrészeket. Ez a rekord azt mutatja, hogy a szivattyú normálisan kopik-e, vagy megváltozott-e a folyamat. Segít abban is, hogy a beszállító olyan fejlesztéseket javasoljon, mint például egy másik elasztomer, egy lassabb sebesség vagy egy másik szivattyútípus.
Legfontosabb következtetés: a térfogat-kiszorításos szivattyú megbízhatósága a tervezett kopóalkatrész-cserétől, az elasztomer helyes megválasztásától, valamint az áramlás, nyomás és üzemórák pontos nyilvántartásától függ.
Az alábbi táblázat egy egyszerű relatív illeszkedési pontszámot használ a gyakori térfogat-kiszorításos szivattyútípusok összehasonlítására vegyes ipari profilban. A pontszám figyelembe veszi a viszkozitástűrést, a nyírási érzékenységet, a szilárdanyag-kezelést, az adagolási pontosságot és a karbantartás egyszerűségét. A magasabb pontszám nem jelenti azt, hogy a szivattyú általánosan jobb; ez azt jelenti, hogy a kialakítás jobban illeszkedik ehhez a kombinált profilhoz. A cél annak bemutatása, hogy miért nincs egyetlen térfogat-kiszorításos szivattyú sem a legjobb minden folyadékhoz. Az a szivattyú, amelyik jól teljesít az adagoláson, gyengén teljesít a szilárd anyagokon. A szilárd anyagokon jól teljesítő szivattyú gyakran tömlő- vagy állórészcserét igényelhet. A diagram egy vitaeszköz, nem helyettesíti a részletes folyamatáttekintést.
Az első tendencia az, hogy a progresszív üreges és egycsigás szivattyúk a legmagasabb pontszámot érik el a vegyes üzemű profilban, mert egyesítik a mérsékelt szilárdanyag-tűrést alacsony nyíróerővel és jó viszkozitáskezeléssel. Nem minden feladatra a legjobb választás, de az iszap, iszap, cellulóz és viszkózus vegyi alkalmazások széles skáláját lefedik. Fő gyengeségük, hogy az állórész és a forgórész kopóalkatrészek, ezért a karbantartás tervezése elengedhetetlen. Az állórész kopását figyelmen kívül hagyó üzem áramlási csökkenést, nyomásemelkedést és végül a szivattyú meghibásodását tapasztalja.
A második tendencia az, hogy a perisztaltikus szivattyúk közel olyan magas pontszámot érnek el, mert rendkívül kíméletesek és jól tolerálják a koptató szilárd anyagokat. A folyadék csak a tömlőt érinti, így a korrózió és a kopás egy cserélhető alkatrészre korlátozódik. A korlátozás maga a tömlő. A koptató iszapgal történő folyamatos üzemben előfordulhat, hogy a tömlőt gyakran cserélni kell, és előfordulhat, hogy a szivattyú nem alkalmas magas nyomásra vagy magas hőmérsékletre. A perisztaltikus szivattyúk gyakran kiválóak az adagoláshoz és olyan iszapokhoz, ahol el kell kerülni a szennyeződést.
A harmadik tendencia az, hogy a membránszivattyúk jó eredményeket érnek el az adagolás és az agresszív vegyszerek esetében, de alacsonyabbak a szilárd anyagok kezelésében. Szivárgásmentesek és tömítettek a légkör ellen, ami fontos a mérgező vagy illékony folyadékok számára. A visszacsapó szelepek azonban eltömődhetnek vagy elhasználódhatnak, ezért az oda-vissza mozgás által keltett pulzációt kezelni kell. A membránszivattyúk gyakran a legjobb választás a vegyi anyagok befecskendezéséhez, de nem az első választás a rostos iszap vagy nagy szilárd anyagok esetében.
A negyedik trend az, hogy a lebenyes szivattyúk jól teljesítenek a gyengéd, tiszta vagy élelmiszer-minőségű átvitelhez, de időzítést és szoros hézagot igényelnek. Mérsékelt szilárd anyagokat és nagy viszkozitást is képesek kezelni, de nem bírják annyira a csiszolószemcséket, mint a progresszív üreges vagy perisztaltikus szivattyúk. Gyakran használják egészségügyi alkalmazásokban, mert tisztíthatók, és mert egyenletes, csekély nyírású áramlást biztosítanak.
Az ötödik trend az, hogy a dugattyús és dugattyús szivattyúk alacsonyabb pontszámot érnek el vegyes profilban, mert előnyben részesítik a tiszta folyadékokat és a magas nyomást. Rendkívül pontosak és nagyon magas nyomást érhetnek el, ami értékessé teszi őket befecskendezéshez és adagoláshoz. A szelepek, a tömítések és a dugattyúk azonban kopnak, és a pulzálás jelentős lehet. Általában akkor választják ki őket, ha a nyomás és a pontosság fontosabb, mint a szilárdanyag-tűrés.
A hatodik trend az, hogy a fogaskerekes és lapátos szivattyúk ebben a vegyes profilban a legalacsonyabb pontszámot érik el, mivel tiszta, kenőfolyadékokhoz tervezték őket. Kompaktak, hatékonyak és költséghatékonyak a hidraulikus és szállítási feladatokban, de nem alkalmasak koptató iszapokhoz vagy nyírásra érzékeny termékekhez. A fogaskerék-szivattyú használata szilárdanyag-tartalmú folyadékon a gyors kopás és áramlásvesztés gyakori oka.
A hetedik trend az, hogy a diagram az alkalmazási illeszkedés fontosságát emeli ki, nem pedig az általános rangsorolást. Az alacsonyabb pontszámmal rendelkező szivattyú tökéletes választás lehet egy speciális tisztasági, nagynyomású feladathoz. A magasabb pontszámmal rendelkező szivattyú meghibásodhat, ha az elasztomer rossz, vagy a sebesség túl magas. A pontszám egyszerűen azt mutatja, hogy a különböző tervek különböző problémákat oldanak meg.
A nyolcadik trend szerint a karbantartás egyszerűsége erősen befolyásolja a teljes birtoklási költséget. A könnyen ellenőrizhető és újraépíthető szivattyú nagyobb kopást is elvisel a meghibásodás előtt. A speciális szerszámokat igénylő szivattyú vagy az alkatrészek hosszú átfutási ideje hosszabb állásidőt okozhat. A térfogat-kiszorításos szivattyú kiválasztásánál a karbantartó csapatot korán be kell vonni, mert a szivattyú szervizelhetősége jobban befolyásolja a folyamatot, mint a katalógus hatékonyságát.
A kilencedik trend az, hogy a viszkozitást és a hőmérsékletet együtt kell értékelni. A környezeti hőmérsékleten vastag folyadék a folyamat hőmérsékletén elvékonyodhat, ami megváltoztatja a szivattyú csúszását és térfogati hatásfokát. A hideg viszkozitásra kiválasztott szivattyú túlméretezett lehet melegen, míg a meleg viszkozitásra kiválasztott szivattyú hidegen kavitálhat. Az üzemi hőmérséklet-tartományt mindig szerepeltetni kell a kiválasztási adatok között.
A tizedik trend az, hogy a szilárd anyagok és a kopás jobban meghatározza a kopóalkatrészek élettartamát, mint önmagában a szivattyú típusa. A finom csiszolórészecskék elhasználhatják a rotorokat, állórészeket, szelepeket és tömítéseket. A szálas szilárd anyagok a tengelyek és a blokkszelepek köré tekeredhetnek. A szivattyú típusának meg kell felelnie a szilárd anyagok alakjának és koncentrációjának, nem csak a százalékos aránynak. A tényleges folyadékkal végzett laboratóriumi vizsgálat vagy tereppróba gyakran a legjobb módja a választás megerősítésének.
A tizenegyedik trend szerint az adagolás pontossága a hajtásvezérléstől, a belső csúszástól és a folyadékstabilitástól függ. A progresszív üreges szivattyú kiváló adagolószivattyú lehet, ha a fordulatszám szabályozott és az állórész jó állapotban van. A membránszivattyú kiváló adagolószivattyú lehet, ha a szelepek megfelelően tömítenek, és a membrán nem kopott. A dugattyús szivattyú rendkívül pontos lehet, ha a folyadék tiszta és a szelepek jó állapotban vannak. A valódi pontosságot minden esetben a kalibrálás és a karbantartás határozza meg.
A tizenkettedik trend az, hogy az üzem számára a legjobb szivattyú gyakran az, amelyik a legjobb alkatrésztámogatással rendelkezik. A műszakilag kifogástalan, de helyi alkatrészeket vagy szervizt nem tartalmazó szivattyú hosszú állásidőt okozhat. Egy kicsit kevésbé hatékony, de könnyen elérhető állórészekkel, rotorokkal, tömítésekkel és műszaki támogatással rendelkező szivattyú összköltsége alacsonyabb lehet. A vevőknek értékelniük kell a szállító készletét, válaszidejét és a megfelelő cserealkatrészek biztosításának képességét.
Legfontosabb következtetés: a legmagasabb pontszámot elért térfogat-kiszorításos szivattyú vegyes ipari felhasználásra általában progresszív üreges vagy perisztaltikus kialakítású, de a végső kiválasztást meg kell erősíteni a tényleges folyadék-, nyomás-, hőmérséklet- és karbantartási terv alapján.
A térfogat-kiszorításos szivattyú és a centrifugálszivattyú közötti választás az egyik leggyakoribb szivattyúválasztási döntés. A centrifugálszivattyú sebességet és nyomást hoz létre egy diffúzoron vagy tekercsen keresztül. Kiválóan alkalmas tiszta, alacsony viszkozitású folyadékokhoz és nagy áramlási sebességekhez mérsékelt nyomáson. A kiszorításos szivattyú áramlást hoz létre egy rögzített térfogat befogásával és mozgatásával. Kiválóan alkalmas viszkózus folyadékokhoz, nyírásra érzékeny termékekhez, pontos adagoláshoz és nagynyomású feladatokhoz. A két család a legtöbb alkalmazásban nem cserélhető fel, és ha az egyiket arra kényszerítik, hogy a másik munkáját elvégezze, általában gyenge teljesítményhez vezet.
| Tényező | Kiszorításos szivattyú | Centrifugál szivattyú |
|---|---|---|
| Áramlás vs nyomás | Majdnem állandó áramlás a nyomás változásával | Az áramlás jelentősen megváltozik a nyomás hatására |
| Viszkozitás | Kiváló a magas viszkozitáshoz | Rossz a magas viszkozitáshoz |
| Nyírás | Típustól függően alacsony nyírású lehet | Általában nagyobb nyíróerő nagy sebességnél |
| Szilárd anyagok | Típusfüggő; egyesek jól kezelik a hígtrágyát | A járókerék és a ház kialakítása korlátozza |
| Az adagolás pontossága | Megfelelő irányítással kiváló | Nehéz pontosan adagolni |
| Túlnyomás kockázata | Magas; requires relief protection | Alacsonyer; flow decreases at high head |
| Karbantartás | A kopó alkatrészek a kialakítástól függenek | Általában egyszerű tiszta folyadékokhoz |
A gyakorlatban gyakran a centrifugálszivattyú az alapértelmezett választás, mivel egyszerű, kompakt és olcsó a vízszerű folyadékokhoz. Ha azonban a folyadék viszkózussá, koptatóvá vagy nyírásra érzékenysé válik, a centrifugálszivattyú elveszti hatékonyságát, eltömődik vagy károsítja a terméket. Ezen a ponton a térfogat-kiszorításos szivattyú válik a praktikus választássá. Az átmenet nem mindig hirtelen. Az egyik hőmérsékleten könnyen szivattyúzható folyadék nehézkessé válhat egy másik hőmérsékleten. A tiszta vízzel kezdődő folyamat később iszapot vagy vegyi adalékokat is tartalmazhat. A szivattyú kiválasztásánál az üzemi feltételek teljes skáláját figyelembe kell venni, nem csak a kezdeti indítási feltételt.
Az egyik gyakori hiba az, hogy térfogat-kiszorításos szivattyút használnak nagy átfolyású, alacsony nyomású átviteli feladatokhoz, ahol a centrifugálszivattyú hatékonyabb lenne. Egy másik hiba, hogy centrifugálszivattyút használnak viszkózus adagoláshoz, ahol a térfogat-kiszorításos szivattyú pontosabb lenne. Mindkét hiba növeli az energiafelhasználást és a karbantartást. A helyes választás a feladattól függ, nem pedig egy szivattyúcsalád általános preferenciájától.
Legfontosabb következtetés: a térfogat-kiszorításos szivattyúk a viszkózus, a nyírásra érzékeny és az adagolási feladatokban, míg a centrifugálszivattyúk a tiszta, alacsony viszkozitású, nagy átfolyású feladatokban.
A pozitív lökettérfogatú szivattyú problémák általában az áramlás, a nyomás, a zaj, a vibráció, a hőmérséklet vagy az energiafogyasztás változásaként jelentkeznek. Minél korábban észlelik ezeket a változásokat, annál könnyebb a javítás. Egy szivattyú, amely fokozatosan veszít az áramlásból, elhasználódott állórészrel, kopott rotorral, sérült szeleppel vagy megnövekedett belső csúszással rendelkezhet. A zajossá váló szivattyú kavitálhat, szárazon futhat, rosszul van beállítva, vagy eltömődött szívóvezetékkel működik. Előfordulhat, hogy a túlmelegedett szivattyú túl nagy sebességgel, túl kicsi szívónyomással vagy rossz elasztomerrel működik. A motort kioldó szivattyú nyomás ellen indulhat, szorosan illeszkedik a rotor-állórészhez, vagy a vártnál viszkózusabb folyadékot kezel.
A kavitáció az egyik legkárosabb körülmény bármely térfogat-kiszorításos szivattyú esetében. Akkor fordul elő, amikor a szívókamrában az abszolút nyomás a folyadék gőznyomása alá esik, ami gőzbuborékok képződését és összeesését okozza. Az összeomlás zajt, vibrációt és eróziót okoz. A térfogatkiszorításos szivattyúban a kavitáció a térfogati hatékonyságot is csökkentheti, mivel a kamra nem töltődik meg teljesen. Az okok közé tartozik az eltömődött szívószűrő, a részben zárt szívószelep, a túl kicsi szívóvezeték, a túl viszkózus folyadék vagy a szivattyú túl magas fordulatszáma. A megoldás a szívási feltételek javítása, a fordulatszám csökkentése, lehetőség szerint a folyadék felmelegítése, vagy nagyobb szivattyú választása.
A szárazonfutás egy másik gyakori hibamód. Sok térfogat-kiszorításos szivattyú a technológiai folyadékra támaszkodik a kenéshez és a hűtéshez. A progresszív üreges szivattyú percek alatt tönkreteheti az állórészét, ha az szárazon fut. A fogaskerék-szivattyú elakadhat. A membránszivattyú túlélhet egy rövid száraz futást, de a szelepek és a membrán még mindig megsérülhetnek. A szárazonfutás elleni védelmet ott kell felszerelni, ahol a szivattyú elveszítheti a szívóképességét normál működés közben, például ha egy tartály kiürül, vagy a szívóvezeték elakad.
A túlnyomás kockázatot jelent minden térfogat-kiszorításos szivattyú berendezésben. Ha a nyomóvezeték eltömődött vagy egy szelep zárva van, a szivattyú mindaddig kiszorítja a térfogatot, amíg valami meghibásodik. A nyomáscsökkentő szelepek, nyomáskapcsolók, robbanótárcsák és nyomatékhatárolók gyakori védelem. A nyomáscsökkentő szelepet a szivattyú teljes áramlására kell méretezni, és biztonságos helyre kell üríteni. Rendszeresen ellenőrizni kell, mert a beragadt nyomáscsökkentő szelep nem nyújt védelmet.
A kopás elkerülhetetlen, de kezelhető. A kopás mértéke a folyadéktól, a szivattyú fordulatszámától, az anyagoktól és a működési feltételektől függ. A koptató szilárd anyagok a felgyorsult kopás leggyakoribb okai. A korrózió a rotorokat, állórészeket, tömítéseket és burkolatokat is megtámadhatja. A magas hőmérséklet megkeményedheti vagy lágyíthatja az elasztomereket. Az alacsony viszkozitás növelheti a csúszást. A magas viszkozitás növelheti az indítónyomatékot. A karbantartási programnak rögzítenie kell az üzemi feltételeket és a kicserélt alkatrészeket, hogy a kopás kiváltó oka azonosítható és kijavítható legyen.
Legfontosabb következtetés: a legtöbb térfogat-kiszorításos szivattyú meghibásodása szívás éhezéssel, szárazonfutással, túlnyomással vagy kopásos kopással kezdődik, és mind a négy szabályozható megfelelő védelemmel és karbantartással.
Kiszorításos szivattyút akkor használnak, ha egy folyamat állandó áramlást, pontos adagolást, nagy viszkozitású kezelést vagy a nyírásra érzékeny folyadékok gyengéd mozgatását igényli. A gyakori alkalmazások közé tartozik az iszapszállítás, a vegyszeradagolás, a cellulóz- és papíradagolás, az élelmiszer-szószok, a gyógyszerészeti folyadékok, a nehézolajok és a koptató iszapok. Akkor is használják, ha a nyomónyomás változik, de az áramlásnak stabilnak kell maradnia.
A térfogat-kiszorításos szivattyú felfogja a rögzített térfogatot és mechanikusan mozgatja, így az áramlás közel állandó marad a nyomás változásával. A centrifugálszivattyú sebességet ad a folyadékhoz, és nyomássá alakítja, így az áramlás jelentősen megváltozik a rendszer nyomásával. A pozitív kiszorításos szivattyúk jobban kezelik a viszkozitást és az adagolást, míg a centrifugálszivattyúk hatékonyabban kezelik a tiszta, alacsony viszkozitású, nagy átfolyású feladatokat.
A progresszív üreges, perisztaltikus, karéjos és fogaskerekes szivattyúk gyakori választások viszkózus folyadékokhoz. A progresszív üreges szivattyúkat gyakran előnyben részesítik szilárd anyagokat tartalmazó viszkózus folyadékok esetén, mivel alacsony nyíróerőt és jó szilárdanyag-tűrést biztosítanak. A perisztaltikus szivattyúk kiválóan alkalmasak csiszoló iszapokhoz és kíméletes átvitelhez. A fogaskerekes szivattyúk tiszta, kenőfolyadékok szállítására alkalmasak, koptató iszapokra azonban nem.
Sok térfogat-kiszorításos szivattyú nem járhat szárazon, mert a folyadék kenést és hűtést biztosít. A progresszív üreges szivattyúk gyorsan károsíthatják az állórészt, ha szárazon futnak. A fogaskerék- és lapátszivattyúk beakadhatnak. A membránszivattyúk elviselhetik a rövid száraz futást, de a szelepek és a membránok továbbra is megsérülhetnek. Szárazonfutás elleni védelem javasolt, ha lehetséges a szívóképesség elvesztése.
Az áramlás szabályozása általában a szivattyú fordulatszámának változtatásával, a lökethossz beállításával vagy egy vezérelt bypass használatával történik. A frekvenciaváltók gyakoriak a fordulatszám szabályozására. A nyomószelep fojtása általában nem javasolt, mert nyomást hoz létre és energiát pazarol. A nyomáscsökkentő szelepnek vagy nyomáskapcsolónak mindig meg kell védenie a szivattyút a túlnyomástól.
A kritikus alkatrészek a szivattyú típusától függenek. Progresszív üreges szivattyúknál tartson meg állórészt, forgórészt, tömítőkészletet, csuklókészletet és hosszabbító tengelyt, ha hosszú az átfutási idő. Membránszivattyúknál tartsa meg a membránokat, szelepeket és tömítéseket. Perisztaltikus szivattyúknál tartson cseretömlő- vagy csőszerelvényeket. A pótalkatrész-stratégiának a kritikusságon, az átfutási időn és az állásidő költségein kell alapulnia.
Válasszon olyan gyártót vagy beszállítót, aki részletes kérdéseket tesz fel a viszkozitásról, a hőmérsékletről, a szilárd anyagokról, a nyomásról, a szívási feltételekről és a tisztítási követelményekről. Keressen bizonyított tapasztalatot az Ön iparágában, megfelelő anyagválasztást és elérhető pótalkatrészeket. Az a szállító, amely a szivattyút és a kopóalkatrészeket is biztosítani tudja, és az eladás után műszaki támogatást nyújt, általában csökkenti a hosszú távú működési kockázatot.
Legfontosabb következtetés: a megfelelő térfogat-kiszorításos szivattyút a folyadék viselkedése és teljesítőképessége alapján választják ki, túlnyomással és szárazonfutással szemben védik, és megbízható pótalkatrész-ellátással támogatják.
Fedezze fel a viszkózus, koptató és nyírásra érzékeny ipari feladatokhoz használható egycsavaros szivattyúcsaládot: egycsavaros szivattyúcsalád .
Csere kopóalkatrészek esetén tekintse át a rendelkezésre álló állórészeket, rotorokat és hosszabbító tengelyeket a karbantartás megtervezéséhez és az állásidő csökkentéséhez.
A térfogat-kiszorításos szivattyú értékelésekor segít összehasonlítani a szivattyú kialakítását a folyamat konkrét kockázatával. Egy könnyen javítható és helyben beszerezhető alkatrészeket tartalmazó szivattyú értékesebb lehet, mint egy valamivel magasabb katalógus-hatékonyságú szivattyú. A megfelelően méretezett és védett szivattyú évekig működhet kiszámítható karbantartás mellett. A pusztán az ár alapján kiválasztott szivattyú ismétlődő meghibásodásokat, termékvesztést és nem tervezett leállást okozhat.
A beszerzés gyakorlati megközelítése az, hogy a beszállítótól kötelességfelülvizsgálatot kérünk, amely magában foglalja a folyadékadatokat, a szükséges áramlást, nyomást, hőmérsékletet és szívókörülményeket. Kérjen anyagajánlatokat, sebességkorlátozásokat, védelmi követelményeket és pótalkatrészekre vonatkozó ajánlásokat. Kérdezze meg, hogyan támogatja a szállító a szivattyút a telepítés után. Ezek a válaszok többet árulnak el a hosszú távú teljesítményről, mint egy egyszerű idézet.
Kulcskövetkeztetés: a térfogat-kiszorításos szivattyú vásárlásának tartalmaznia kell a műszaki kiválasztási támogatást, a túlnyomás elleni védelmet és a tervezett kopóalkatrész-ellátást, nem csak egy szivattyúegységet.
Indítsa el az összes térfogat-kiszorításos szivattyú projektet a folyadékkal, ne a szivattyúval. A viszkozitás, a nyírási érzékenység, a szilárd anyagok, a hőmérséklet, a pH és a munkaciklus határozza meg, hogy melyik szivattyúcsalád működhet. Ezután határozza meg a hidraulikus feladatot: áramlás, nyomás, szívási feltételek és szabályozási tartomány. Ezután válassza ki a feltételeknek megfelelő szivattyútípust. Végül a telepítés előtt tervezze meg a védelmet, a karbantartást és a pótalkatrészeket. Ez a sorrend megakadályozza a legtöbb olyan problémát, amely megdrágítja a térfogat-kiszorításos szivattyúk birtoklását.
A viszkózus iszap, cellulóz, vegyi iszap és nyírásra érzékeny termékek esetében gyakran a progresszív üreges és egycsigás szivattyúk a legerősebb választás. Kíméletes kezelésű koptató iszapokhoz a perisztaltikus szivattyúk kiválóak. A vegyszeradagolásnál általánosak a membránszivattyúk. A tiszta, nagynyomású befecskendezéshez dugattyús és dugattyús szivattyúk megfelelőek. A tiszta kenőfolyadékokhoz a fogaskerék- és lapátszivattyúk hatékonyak lehetnek. A kulcs az, hogy a tervezést a feladathoz igazítsák, és a megfelelő alkatrészekkel karbantartsák.
Az egycsavaros szivattyúkra és cserealkatrészekre összpontosító lökettérfogatú szivattyúgyártóként és -szállítóként a Jingjiang Meijia Pump Industry támogatja azokat az ipari vásárlókat, akiknek praktikus választásra, megbízható kopóalkatrészekre és hosszú távú szervizre van szükségük. A legsikeresebb telepítések nem azok, amelyek kezdeti ára a legalacsonyabb. Ezek azok, ahol a szivattyú, a folyamat és a karbantartási terv kezdettől fogva összhangban van.
Legfontosabb következtetés: válassza ki a térfogat-kiszorításos szivattyút a folyadékhoz és a működéshez, védje meg a túlnyomástól és a szárazonfutástól, és támogassa megfelelő kopóalkatrészekkel, hogy megbízható, alacsony állásidőt biztosítson.